Esti suli 2

2010 augusztus 7. | Szerző: cickafarkfű |

 Nagy hévvel vetettem bele magam a tanulásba, és a jegyek igazolták is szorgalmamat. Rendre gyűjtöttem az ötösöket. Valamiért mégsem tudtam maradéktalanul örülni ezeknek. És gondolataim legmélyén meg is volt a válasz, csak kicsit alább kellett ásnom. Hiába a rengeteg magolás, ha mégis bizonytalannak érzem magam a gyakorlatban. Pedig ez lenne a lényege! Én 20 éve végeztem, mint fodrász, de akkor a tanulás abból állt, hogy hétfőtől péntekig az üzletben robotoltunk, és be voltunk fogva segédmunkára, ami később természetesen szakmunkára cserélődött. Suliba kéthetente jártunk, egy-két napot. Ezzel szemben itt még gyakorlaton is sokszor körmölünk… Nem kérdőjelezem meg az elméleti tudást, mert ha ez nincs, régen rossz. De ez mégiscsak kézi munka, és ha nincs a kezemben mindez, hiába vágom fejből a szempilla rendeletet…

 Azért levizsgáztam, csak most taktikát váltottam.  Sok régi fodrászvendégemet mind “elcsábítom”, ezzel a szöveggel: “ne feledd, nem 20 éve vagyok kozmetikus, csak 1 éve tanuló… Mindegyik jót nevet, és hagyja magát, mert amiből már levizsgáztam, meg is tudom csinálni!

 Gyakorlat teszi a mestert. Ismétlés a tudás anyja. Két legfontosabb momentummá most ez vált életemben…..